Több mint két hónapja történt Japán történetének egyik legpusztítóbb földrengése, amely komoly károkat okozott a Fukusima Daiichi atomerőműben. Jelen helyzetelemzés célja, hogy összefoglalja a fukushimai atomerőmű balesetének elmúlt egy hónapban bekövetkezett fő fejleményeit és azok következményeit. A sok esemény miatt az értékelés nem azzal az igénnyel készült, hogy mindenre kitérjen, de a műszaki szempontból releváns kérdéseket igyekszik tárgyalni.

Az elmúlt hetekben megjelent Policy Agenda ? Ipsos KKV konjunktúra index elemzésében egyebek mellett azt is vizsgálták, hogy a liberalizált árampiacon kialakult-e verseny, és ha igen, annak milyen ismérvei vannak. A kapott eredmények a jelenleg még csekély mértékű versengés ellenére is meglepőek. A megkérdezett vállalatvezetők csaknem fele úgy látja, hogy nincs, vagy alig látszik versenyhelyzet az áramszolgáltatók között. Közepesnél erősebb, vagy erős versenyt csupán egyötödük tapasztal a piacon. A versenyről adott értékelésük átlaga az ötfokú skálán mindössze 2,6, azaz épphogy csak közepes.

Az elmúlt két napban a helyzet Japánban egyértelműen tovább romlott. A földrengés idején működő Fukushima atomerőmű 1. számú telephelyének 1., 2. és 3. reaktorán robbanás történt, a 4. blokk pedig (ami karbantartáson állt a földrengés idején) egy súlyos tűzön esett át, és sérült a pihentető medencében lévő besugárzott kazetták hűtése - foglalta össze legfrissebb elemzésében Asuzódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője. 

Jelenleg Kanada nyugati partvidékén, Vancouverben tartózkodom egy atomreaktorokkal foglalkozó nemzetközi konferencián. A résztvevők között számos japán szakember is van, közöttük Professzor Yoshiaki Oka a japán atomerőművek biztonsági filozófiájának egyik megalkotója. A konferencia megnyitójának keretében Professzor Oka tartott ma egy rövid áttekintő előadást a japán földrengésről és atomerőművekre gyakorolt hatásairól. Az alábbiakban összefoglalom az előadás fő megállapításait, valamint az előadást követő személyes beszélgetésünk lényeges gondolatait.

Nemcsak a végfelhasználói gázárak, de akár az áramárak 10-15 százalékos emelkedését is szükségessé teheti a líbiai zavargások miatti olajáremelkedés. A Líbia nagyjából 1,4 millió hordós napi exportjából eddig legalább 3-400 ezer hordó esett ki a zavargások nyomán, és az eszkalálódó helyzetben az olajvállalatok sorra menekítik ki alkalmazottaikat a veszélyzónákból. A termelés átmeneti szünetelése mellett számolni kell a kitermelő berendezések és az infrastruktúra esetleges károsodásával is az egyre elkeseredettebb polgárháborúban - emlékeztet Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője.

Ambiciózus célkitűzésekben és látványos egyetértésekben ezúttal sem volt hiány, a múlt pénteki EU-s energiacsúcson, a Bizottság további ténykedése zöld lámpát kapott a Parlamenttel és Tanáccsal való egyeztetésekre. A kérdésre, hogy a következő uniós szabályalkotás nyomán mi várható a tényleges gyakorlati lépéseket illetően tagállami szinten, illetve a piaci szereplők között.