Számos találgatás és jóslás látott napvilágot az utóbbi hetekben-hónapokban a villamosenergia-piac teljes megnyitása után várható áramárakról. Még a június végén sürgősséggel elfogadott új villamos energia törvény (VET) ismeretében sem javult a helyzet, hiszen a kerettörvény önmagában nem tisztázza a januártól majd a közüzemi szolgáltatás helyébe lépő egyetemes szolgáltatás árviszonyait. A szerkesztőségünk birtokába jutott rendelettervezet már több fogódzót kínál az izgalmas kérdés megvilágításához.
Számos elemző vélekedett úgy, hogy akár áremelkedéssel is járhat a piacnyitás az adott körülmények között. Az érvelés szerint az új VET alapján a hatósági árazás megszüntetése, a hosszú távú áramvásárlási szerződésekből következő monopolpozíció fenntartása (HTM-ek, illetve MAVIR helyzete nem változnak), illetve a monopólium (MVM) privatizálása (100-ról 75 százalék -1 állami részesedés) a fogyasztói szempontból legrosszabb kombináció.
Ugyanakkor a gazdasági miniszter július 2-ai beszédében másként ítélte meg a VET szerepét és hatását. A jövőben a hatósági árak megszűnnek, s a szolgáltatók 2008 elejétől maguk állapíthatják meg tarifáikat, ám a Magyar Energia Hivatal szigorú felügyeletet gyakorol majd az áramdíjak felett - mondotta. A mostani területi áramszolgáltatók a jövő év elejétől úgynevezett egyetemes szolgáltatóvá alakulnak, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben is kötelesek lesznek kiszolgálni a területükön lévő háztartásokat, illetve kisvállalkozókat. A miniszter továbbá kijelentette: a piacnyitás nem járhat az áramtarifák emelkedésével, mivel lehetővé teszi, hogy meginduljon a küzdelem a fogyasztókért. A verseny pedig az árak mérséklődéséhez és a szolgáltatási minőség javulásához vezet majd.
Azt nem tudni, hogy mekkora verseny indul majd a fogyasztókért, de az egyetemes szolgáltatás árképzési szabályairól szóló GKM rendelet jelenlegi tervezete nem bízza a véletlenre az árkérdést.
Az egyetemes szolgáltatónak (ESz) a mostani elképzelések szerint általános (ezen belül egy és két zónaidős) árszabásra, valamint időszakos árszabásra, vagyis kötelezően felkínált termékcsomagokra kell ajánlatot tennie az ilyen szolgáltatásra jogosult fogyasztók felé. Utóbbiak az új VET értelmében a lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók. Az egy zónaidős általános árszabás lép a mai lakossági általános (tömb) tarifa, és a kisfeszültségű alapdíjas egytarifás díjszabások helyébe, míg a két zónaidős általános tarifa a mai kisfeszültségű alapdíjas kéttarifás és a teljesítménydíjas díjszabások összeolvadását jelenti. Az időszakos árszabás a vezérelt, külön mért (magyarul éjszakai) közüzemi fogyasztás utóda lesz az egyetemes szolgáltatás zsargonjában.
Az ESz-ek szolgáltatási alapára – mint maximális ár – a forrásokat súlyozó árképlet némi leegyszerűsítésével így fest: a piaci alapon beszerzett energia összehasonlító ára plusz a kötelező átvétel keretében beszerzett energia átlagos ára plusz kereskedelmi árrés.
A piaci alapon beszerzett energia egyrészt a HTM-ek majdani piacra vitele során vásárolt energia, amelynek ára a vonatkozó – még nem teljesen ismert – eljárás során alakul ki. Másrészt az ESz elvileg bármilyen más forrásból is fedezheti viszonteladói igényét, ekkor az összehasonlító ár kosarában 80%-ban a hazai energiakereskedők piaci beszerzési árainak súlyozott átlaga szerepel (a MEH által havonta közzéteendő jelentés szerint), továbbá 14%-os súllyal az EEX zsinórtermék ára, végül 6%-os súllyal az EEX csúcsidőszaki termékeinek az ára (mindkét tőzsdei ár a határkapacitások becsült költségét is tartalmazza).
Várhatóan januártól – az ESz-ek árszabásainak MEH által történő jóváhagyásáig – átmenetileg úgy számolhatunk, hogy az egyetemes szolgáltatási alapár piaci összehasonlító ára a jelenlegi közüzemi nagykereskedelmi átlagár, plusz a kötelező átvétel körülbelül 2 Ft/kWh többlete, plusz 1,5 Ft/kWh legnagyobb engedélyezett árrés. Ennek alapján az egy zónaidős általános árszabás 18-19 Ft/kWh körüli alapárat jelent, ami a rendszerhasználati díjakkal (ÁFA és energiaadó nélkül) 32-33 Ft/kWh végfogyasztói árat eredményez.
Ezek a számok természetesen még változhatnak a jogszabály tervezet csiszolása során decemberig. A lényeg azonban világos: úgy látszik, nem tévedtünk nagyot előző elemzésünkben, amikor arra utaltunk, hogy valójában nem feltétlenül áll messze egymástól a „hatósági maximált ár” és a „hatóság által jóváhagyott szolgáltatói tarifa” árképzési gyakorlata. Hogy mennyire távolodik majd el az utóbbi, az hosszú küzdelmek eredményeképpen derül ki jövő év elejére.
- Heteken belül megszülethet az új Emfesz-Gazprom szerződés
- Jól teljesítettek az E.ON tárolói
- Ismét gond lehet az ukrán gázimporttal
- Visszaállt a rend a gázpiacon
- Már jön a gáz, csak még nincs itt
-
Environment: Environment blog | guardian.co.ukThe Environment Agency has warned the UK to expect more floods but its advice seems to be falling on deaf earsA moving new exhibition of photographs at Somerset House shows the human impact of flooding around the world over the past five years and provides an insight into how climate change may already be disrupting lives and livelihoods.The images from major flooding events in the UK, Pakistan, Australia and Thailand feature victims and survivors as they cope with the inundation of their homes and the aftermath. The photographer, Gideon Mendel, says his intention is "to depict them as individuals ...
Flash floods are on the rise, while the budget to tackle them sinks | Bob Ward
